A "henna" szó a növény arab nevéből származik, melynek kiejtése: hina. Ez a szó a muszlim kultúrkörökben női névként is szerepel. Jelentése: áldott.
A henna szó értelmezése:
- növény neve (Lawsonia inermis)
- hennapor
- hennapasztával elkészített ideiglenes testfestés a bőrön
A henna egy virágos cserje, mely Afrika szubtrópusi területein, Dél-Ázsiában és Észak-Ausztráliában őshonos. 2-6 méter magasra nő meg. Egyszerű, ép szélű levelei átellenesen állnak. Virága apró, tölcsér alakú, méz illatú.
A növényben található festő hatású anyag (lawsone) által a bőrt, hajat, és egyéb protein tartalmú anyagokat (köröm, gyapjú, selyem) narancsvörösre színezi. A színezőanyag-tartalom a levél részben a legmagasabb. Színező hatása növekszik, ha élőhelyén a hőmérséklet 35°C és 40°C között van. 11°C alatti hőmérsékleten nem növekszik, 5°C alatt pedig elpusztul.
FELHASZNÁLÁSA
Az emberi bőrre történő hennafestés fesztiválok és ünnepségek alkalmával elterjedt tevékenység azokban az országokban, ahol termesztésével is foglalkoznak. A frissen elkészített hennapasztával festett minta éjszakára a bőrön marad. Másnap, a megszáradt henna eltávolítása után előtűnik a festett rajzolat, melynek tartóssága függ az alkalmazott hennapor minőségétől, frissességétől, a bőr típusától és attól, hogy mennyi ideig hagytuk a bőrön a hennapasztát.
A hennával történő hajfestés szintén széles körben elterjedt. A hajat eredeti színétől függően a vörös különböző árnyalataira festi.
Használják gombaölő szernek is bőr tartósításához és parfümök adalékanyagaként is.